Nos, végre elkészült a Splinter Cell Blacklist benchmark tesztem a saját setupomon, ahol egy kis kihívás nélkül is el lehet élvezni a játékot. Hadd meséljek nektek, hogyan nézett ki az akció az Intel Core i3 processzor, 8 GB RAM és az integrált Intel HD 4400 grafikus kártya társaságában.
Kezdem a játékkal - hát, nem éppen egy grafikai csoda, de ne felejtsük el, hogy ez egy veterán, még 2013-ban megjelent cím. Bevallom, a beállításoknál már éreztem, hogy itt most nem a látvány a főszereplő, de hát kíváncsi voltam, hogy mit tud ez a gépezet.
Elindítottam a játékot low grafikán, az összes effekttel lekapcsolva, és az eredmény? Nos, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy korai 2000-es évekbeli számítógépen játszanék, de legalább játszható volt. Az FPS számláló szomorkodott néha 20 körül, de nem akadt meg, és nem váltottam agresszívan képkocka-csökkentő támadásba.
Az alacsony grafikán még egy kis javulás is látszott. A karakterek szinte cartoonosak lettek, de a lényeg az, hogy élvezhető maradt a játékélmény. Az FPS ingadozott, néha 25-30 között ugrált, de összességében még mindig játszható volt.
Szóval, bár a grafikában meg kellett küzdeni a részletekért, és az FPS sem ugrott az egekbe, a Splinter Cell Blacklist még így is élvezetes volt a számítógépemen. Tehát, ha épp csak egy alap géppel rendelkezel, de mégis be akarod cselezni a Blacklistet, nyugodtan próbáld ki az alacsony beállításokat. A lényeg a játék, nem a pixel számok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
