PC Gaming

A SimCity sorozat hosszú ideig uralkodott saját műfajában, majd 2011-ben egy finn cég - a Paradox Interactive támogatásával - már az első játékával lerakta a versenytársak alapjait. A Cities in Motion játékmenetében négy európai város tömegközlekedési rendszerét kellett összeállítanunk és fejlesztenünk, majd két évvel később a Cities in Motion 2 új dimenzióba emelte a receptet olyan funkciók hozzáadásával, mint a nappal és éjszaka váltakozása, vagy a csúcsidőszakok, amelyeket kifejezetten a felhasználói visszajelzések miatt integráltak. Minden ez remek alapot biztosított ahhoz, hogy 2015-ben a Colossal Order továbbfejlessze a Cities: Skylines-szal.

Majdnem tíz év távlatából könnyen elfelejthetjük, hogy a stúdió eredeti városépítő szimulátorának alapváltozata viszonylag egyszerű volt. A játékot a fejlesztők és a közösség kitartó munkája, valamint a rengeteg DLC és mod kiadása emelte azokra a szintekre, ahol egy átlagos játékos és egy profi streamer is hosszú ideig élvezheti anélkül, hogy megunná. Azonban a Cities: Skylines-nak megvoltak a saját korlátai, amelyek miatt a Colossal Ordernek új utat kellett választania. A Cities: Skylines II pedig egy hatalmas vászon, amelyre a következő években számos értékes elemet lehet felvinni, bár sajnos megtöredezett a kerete.

Kezdjük a negatívumokkal, mivel erre mindenki kíváncsi: igen, a Cities: Skylines 2 optimalizálatlan, amit már a Paradox is bejelentett a megjelenés előtt, és mivel nem voltak elégedettek a teljesítményével, a PC-s verziót nem csúsztatták el (ellentétben a konzolokkal, ahol csak 2024 tavaszára várható kiadás), mondván, hogy a fejlesztők fokozatosan javítják majd a játékot. A technikai problémák tényleg meglehetősen zavaróak: bármilyen konfiguráción akadozásokat, lassulást, változó textúrákat és grafikai hibákat okozhat. Még a legerősebb videokártyával rendelkező játékosok is panaszkodtak arra, hogy az fps szintje 30 alá süllyed vagy hullámzik, és ezek a kellemetlenségek a tesztelés során is tapasztalhatóak voltak, különösen nagy városok esetén, még akkor is, ha erős hardverrel próbáltuk ki. Öröm, hogy a játék legalább nem fagyott le, de néhány játékos még ezzel is problémákat tapasztalt.

Természetesen a Colossal Order elkötelezett a problémák megoldása mellett, és a tesztelés során már érkezett frissítés, amely némi javulást hozott, de még mindig messze van az ideális állapottól. Így számos látványos beállítás, például a mélységélesség vagy a globális megvilágítás, nem használhatók kompromisszumok nélkül. Miért nem indíthatták el Early Access-ként a Cities: Skylines 2-t, és lehetővé tették a rajongóknak, hogy együtt fejlesszék, ahogyan azt korábban sok sikeres példában láttuk (például a Baldur's Gate 3 esetében)? Ennek okait csak a Paradox vezetői ismerik, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a játékosoknak elege van azzal, hogy 20-30 ezer forintos termékek kvázi félkész állapotban kerülnek ki, és ez a játék értékeléseiben is megmutatkozik.

Sajnálatos módon valószínűleg még hónapokba telik, mire a játék olyan szinten lesz, amilyennek kezdetben kellett volna lennie. Mivel eltekintve a technikai problémáktól, a Cities: Skylines 2 általánosságban többet és jobbat kínál, mint az előző rész alapváltozata. Bár hiányoznak olyan funkciók és tartalmak, amelyeket az első rész DLC-i és a modok adtak hozzá az évek során, a Colossal Order egy stabil alapot teremtett, amelyre a közeli és távoli jövőben lehet építeni. Részletezzük, miért.

Jelenleg tíz változatos térkép közül választhatunk, amelyek különböző kihívásokkal várnak. A várost kezdetben egy kis falutól kezdve a nagyvárosig építhetjük fel, és a természeti katasztrófák is elérhetőek a játékban, amelyek további kihív

ásokkal szolgálnak. Amint elkezdjük felfedezni a "érintetlen" térképet, azonnal magával ragad minket a Cities: Skylines rajongók által jól ismert atmoszféra, a végtelen nyugalom és a kreativitás szabadsága. Ahogy telik az idő (egy hónap a játékban 24 órának felel meg), az öröm apránként nő, ahogyan a várost építjük. Kezdetben csak alapvető funkciók és szolgáltatások állnak rendelkezésre, majd minden szintlépéssel új lehetőségek nyílnak meg előttünk. Az XP-gyűjtés és a mérföldkövek határozzák meg, mikor érhetjük el az új fejlesztéseket és fejlesztési pontokat kaphatunk, amelyekkel új épületeket vehetünk fel a játékban. A rendszer átlátható és motiváló.

Sajnálatos módon a játék közepén elfogy a lehetőségünk az új fejlesztésekhez, de a játék későbbi DLC-jeivel valószínűleg pótolni fogják ezt. A modok is segítenek majd a játék alapjainak színesítésében, és mivel a Paradox modrendszerét használják, a konzolokon is elérhetők lesznek, nem csak a PC-n.